A salétromos vakolatok cseréje speciális technológiát, anyagokat, szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ha bármi hiba történik a kivitelezés során, az új vakolat felszínére újból kiül a sóvirágzás. Mi akkor a helyes megoldás?
A kiszárított falak vakolat cseréjét nagyfokú gondossággal kell végezni. A nem kellően átgondolt, szakszerűtlen vakolatcsere újból salétromos vakolatot eredményez.
Miért?
A nedvesedés folyamata a következő. A kapilláris csövecskéken áramló víz, a talajból oldott ásványi sókat hoz magával, amit gyüjtőnéven salétromsónak nevezünk. A vakolat szélére jutott víz elkezd párologni és a sókat maga mögött hagyja. A só, ha kiszárad, megnöveli a térfogatát és feszíti az őt körülvevő közeget. A vakolat, a festék tapadását megbontja, így azok mállani, peregni kezdenek.
A szigetelés után, bármilyen jól legyen az megoldva, a falban visszamaradnak a kiszáradt ásványi sók. A vakolat kicserélése folyamán a technológiából származó víz ismét bejut a falba és feloldja a korábban már kiszáradt sókat. Az oldott só, a vízzel együtt megindul a párolgási zóna felé, ami a vakolat széle, felszíne. Ott a víz eltávozik a só pedig a felszínen marad, kellemetlen csúnya foltot hagyva maga után. A tulajdonos joggal mondhatja, hogy az áldozat hiába való volt.
A helyes eljárás a régi vakolat teljes eltávolítása a nedvesedés fölött 70 cm-rel. A fugákat ki kell kaparni és az így előkészített felületet só megkötő gúzzal kell kezelni. Ezután felújító vakolattal kell a felületet bevonni, aminek a tulajdonsága az, hogy sok kicsi kamrácskával rendelkezik ahová a párolgó víz a magával hozott sókat le tudja rakni. Mivel ebben a vakolatban a párolgási zóna a felszín alatt van, a só nem ül ki a felszínre.
Az így, gondosan és szakszerűen elkészített fal felület hosszú évekig szép marad.