Utólagos vízszigetelések

Vizesek, salétromosak a falai? Pereg a festék, mállik a vakolat? Dohos a levegő? Penészesek a falak? Talajvíz van a pincében?
Ha ezek a tünetek az Ön otthonában vannak, akkor tudnia kell, hogy ezek szakszerűtlen eltüntetése mindig költségekkel és vesződséggel jár. Ráadásul hiába tesz bármit ezek a kellemetlen bajok, mindig visszatérnek.

A vakolat mállását, nedvesedését a talajból származó nedvesség felszívódása, a penészesedést a hőhidak és az emelkedett páratartalom okozzák. A hibák kijavítása, a kellemetlen szagok eltüntetése felkészültséget, szakértelmet kíván.

Segítségre van szüksége?

A megoldás az Ön kezében van! Hívjon most, hogy véglegesen megoldjuk vízszigetelési, vakolat mállási, vagy penészedési problémáit. Vizes falak szigetelése, vizes falak utólagos vízszigetelése, utólagos falszigetelés.

Miben segíthetünk?

Régen épült, de mostanában felújított, vagy új építésű házakban is előfordul a vízszigetelés hiányából, vagy elöregedése miatt a falak alsó része nedvesedik. A felszivárgó víz ásványi sókat hoz magával, mely a festékrétegben és a vakolatban lerakódik. A sókristályok kiszáradva megnövekszenek, ezért roncsolják a kapillárisok falát, a vakolat porózussá válik. Az ásványi sók a levegőből is képesek nedvességet felvenni, így a nedvesedés fokozódik. A festék lepereg, a vakolat mállani kezd. Kialakulnak a salétromos foltok. A nedves, salétromos falak kellemetlen dohszagot árasztanak. Téli időszakban az átázott fal hő-hídként működik és hideg felülete miatt a levegő természetes páratartalma is lecsapódik a nedves felületre. A nedves felület kiváló táptalaja a penészgombáknak ezért kialakulnak a penészes foltok . A levegő telítődik penész spórával, így már ott is lehet penészfoltokra számítani, ahol ez még nem volt általános.

A probléma súlyos!

Azonban léteznek olyan könnyen, télen-nyáron alkalmazható, akár bontás nélkül elvégezhető környezetbarát vízszigetelési technológiák, melyek alkalmazásával a falak problémája könnyen orvosolható, az eredeti állapot helyrehozható.

Az alkalmazható technológiák ára nem indokolja, hogy helyettük valami „tuti” eljárással próbálkozzon a károsult háztulajdonos.

Ha mégis problémát okoz a technológia ára, nagyon kedvező részletfizetési lehetőségek állnak rendelkezésre (0 THM), fizetési könnyítések, egyénre szabott fizetési konstrukciók.

Utólagos falszigetelés lehet az egészséges otthoni levegő titka

Ha mállik a vakolat, vizesek, salétromosak, esetleg dohosak, penészesek a falak, lehet, hogy már csak az utólagos falszigetelés segít. Régi házakban, ahol a szigetelés hiányzik vagy nem megfelelő, gyakran találkozhatunk nedves, hideg falakkal, amelyeken semmiféle szellőztetés nem segít, hiába próbálják különféle eszközökkel (hősugárzóval vagy ventilátorral) kiszárítani azokat, újra és újra vizesedni kezdenek.

A levegő páratartalma az ilyen épületekben meglehetősen magas, és kellemetlen, dohos, penészes szagot árasztanak a falak. Ilyen helyiségben tartózkodni rövid ideig sem komfortos. Azon túl, hogy az omladozó, salétromos vagy penészes fal látványa sem túl kellemes, hosszabb távon egészségi állapotunknak sem tesz jót, ha ilyen helyen töltünk sok időt, hiszen a magas páratartalom, a nedvesség kedvez a különféle kórokozók (főként a gombák) elszaporodásának.

Könnyen alakulhatnak ki asztmatikus, illetve reumatológiai panaszok, betegségek. Nem szabad tehát félvállról venni a problémát, ha otthonunk falai vizesedni kezdenek – érdemes mielőbb szakember segítségét kérni. Ilyenkor nagyon sok befolyásoló tényező van, amely segít a hozzáértő szakembernek abban, hogy eldöntse, milyen eljárással szünteti (bizonyos esetekben pedig csak mérsékli) a fennálló problémát.

Ahhoz, hogy megértsük, miért bonyolult ez a feladat, s miért nem lehet egy nagyobb szellőztetéssel és néhány ventilátorral megoldani a nyirkos fal problémáját, nem árt ismerni a „vízproblémák” mögött meghúzódó okokat.

Kiváló minőségű szigetelés esetén nem lenne szabad, hogy károkat okozzanak az alábbi jelenségek, azonban, ha hiányzik vagy elöregedett a szigetelés, vizesedéshez vezethet a túl magas páratartalmú levegő, a vizes helyiségekben (pl. fürdőszoba) elfolyó víz, a talajnedvesség és –pára, a torlasztott víz (pl. a munkagödrökben összegyűlt csapadékvíz), de egy nagyobb esőzés is. Az épületek szerkezetében kapillárisok találhatók, amelyek – főleg hosszabb idő alatt – meglepően nagy mennyiségű vizet képesek felvenni. Ez a víz aztán áramlani kezd a falakban a benne lévő sókkal együtt, míg végül a fal nedvességtartalma kiegyenlítődik.

A fal felszínéhez érve a víz elpárolog, a sók azonban kicsapódnak, kikristályosodnak, majd idővel még több réteg rakódik rájuk, ami akadályozza a víz távozását a falból (vagyis a párolgást), ugyanakkor ez a sós réteg víz megkötésére is képes, vagyis a helyzet folyamatosan romlik. Sajnos a problémát nem lehet megoldani annyival, hogy leverik a salétromos, málló és/vagy penészes falat, hiszen a folyamat előröl fog kezdődni, hiszen maga a kiváltó ok ezáltal nem szűnik meg. Egyetlen megoldás kínálkozik ilyenkor, az pedig a szigetelés utólagos pótlása, helyreállítása.

Ilyenkor a szakemberek nagyon sok tényezőt vesznek figyelembe, mint például a fal vastagságát, tájolását, anyagösszetételét, illetve mintákat is vesznek, amelyekből igen pontosan meg tudják állapítani a fal nedvességtartalmát laboratóriumi körülmények között. A minta megvizsgálása és némi számítás után a nedvességtartalmat százalékban kapják meg.

Ilyenkor kap szerepet az, hogy milyen anyagból épült fel a fal, ugyanis a különböző építési anyagoknak más és más a nedvességfelvétele. A téglafal például kb. 20-25%-os nedvességtartalomál minősül telítettnek, míg egy kőfal 10-15% körül, a betonfalak pedig nagyjából 10%-nál.

A mért nedvesség és a sószennyezettség alapvetően határozza meg az utólagos falszigetelés eljárását, megoldási lehetőségeit. A legnépszerűbb, legtöbbet alkalmazott beavatkozások az injektálás, a lemezbeverés, a légpórusos javítóvakolat és a falátvágás.

Injektálás során 15 cm-ként elhelyezett fém pakkereken a szigetelőanyagot a falazatba juttatják 3-10 bár nyomáson. Ez a technika meglehetősen humánus, nem gyengíti a falazatot, ugyanakkor megakadályozza a nedvesség utánpótlását.

Lemezbeverés során a vakolat eltávolítása után hullámos acéllemez kerül beépítésre a falba az egybefüggő, vízszintes fugasor közé. Az acéllemezek teljesen elvágják a falazatot, elzárva ezzel a víz útját, s lehetővé téve a falak kiszáradását.

A falátvágás lényege, hogy a falat szakaszosan átvágják, s polisztirollemezeket helyeznek el a résekben, amelyeket a toldásoknál összeragasztanak. Majd a hézagot, amely ékelés után marad, cementemulzióval feltöltik. Ez befeszül a hézagba, ezáltal biztosítva a fal stabilitását.

A falak kondenzációmentességét biztosítja a légpórusos javítóvakolat, valamint egy nyílt pórusrendszert alakítanak ki ezzel a technikával, ami lehetővé teszi a falnedvesség elpárolgását, a kicsapódó sókat pedig elnyeli.

A megfelelő beavatkozás kiválasztása a szakember feladata. Akármelyik eljárás valósul meg, az eredmény egy stabilabb falazattal rendelkező, egészséges levegőjű, esztétikus épület lesz.