Mielőtt megtárgyalnánk a többi utólagos vízszigetelő technológiát, a kapilláris szívóerőt nézzük körül. Hogyan jön létre? Miért szükséges ezt értenünk?
Lássuk a kapilláris szívóerőt egy kicsit tudományosabban:
A kapilláris szívóerő egy jelenség, amely a folyadékok azon tulajdonságán alapul, hogy szűk, keskeny térben a nehézségi erő ellenében is képesek mozogni. Ez a jelenség a folyadék molekulái közötti kohéziós erők és a folyadék és a szilárd anyag közötti adhéziós erők kölcsönhatásának eredménye.
- Kohézió: A folyadék molekulái közötti vonzóerő. Ez az erő tartja össze a folyadékot, és teszi lehetővé, hogy cseppeket képezzen.
- Adhézió: A folyadék és a szilárd anyag közötti vonzóerő. Ez az erő teszi lehetővé, hogy a folyadék a szilárd anyag felületén megtapadjon. Ha egy szilárd anyag, például egy fal porózus szerkezetű, azaz apró, kapilláris csövekkel rendelkezik, akkor a folyadék a kapilláris csövekben a következőképpen viselkedik:
- Adhézió: A folyadék molekulái vonzódnak a kapilláris cső falához (adhézió).
- Kohézió: A folyadék molekulái egymáshoz is vonzódnak (kohézió).
- Kapilláris emelkedés: Az adhéziós és kohéziós erők együttes hatására a folyadék a kapilláris csőben a gravitáció ellenében felemelkedik. Minél vékonyabb a kapilláris cső, annál magasabbra emelkedik a folyadék. A falakban lévő kapilláris csövekben a talajból vagy a környezetből származó nedvesség a kapilláris szívóerő hatására jut fel. A víz itt különféle károkat okozhat, például:
- Penészedés: A nedvesség kedvező feltételeket teremt a penészgombák szaporodásához.
- Salétrom kivirágzás: A falban lévő sók a nedvességgel együtt a fal felületére kerülnek, ahol kicsapódnak és fehér, kristályos bevonatot képeznek.
- Fagyás: A falban lévő víz télen megfagyhat, ami károsíthatja a fal szerkezetét.
A szigetelőkrémek olyan anyagok, amelyek behatolnak a falakba, és eltömítik, vagy víztaszítóvá teszik a kapilláris csöveket. Ezáltal megakadályozzák a víz felszívódását, és megvédik a falakat a nedvesség okozta károktól. A szigetelőkrémek használata tehát egy hatékony módja a kapilláris szívóerő okozta problémák megelőzésének és kezelésének.
Vannak fizikai úton működő szigetelő anyagok és kémiai úton működő anyagok.
A szigetelőkrémek működése azon alapul, hogy a fal pórusaiba behatolva ott fizikai vagy kémiai változást idéznek elő, amely megakadályozza a víz kapilláris felszívódását.
Lássuk ezt részletesebben:
- Behatolás a falba:
A szigetelőkrémek általában kis molekulaméretű, folyékony anyagok. Ez lehetővé teszi számukra, hogy mélyen behatoljanak a falakba, még a legapróbb kapillárisokba is. A behatolást elősegítheti a krém viszkozitása, a fal nedvességi állapota és az injektálás módja
- A kapillárisok eltömítése – Két fő mechanizmus:
- Fizikai eltömítés: Egyes szigetelőkrémek olyan anyagokat tartalmaznak (pl. gyanták, szilikonok), amelyek a falban megszilárdulva fizikailag eltömítik a kapillárisokat. Képzelheti ezt úgy, mint amikor homokot töltünk egy csőbe – a homok kitölti a teret és megakadályozza a víz áramlását. Ezek az anyagok vízlepergető tulajdonságokkal is rendelkezhetnek.
- Kémiai reakció: Más szigetelőkrémek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a fal anyagával (pl. a tégla, beton alkotóelemeivel) kémiai reakcióba lépve hoznak létre vízlepergető vagy hidrofób anyagokat. Ez a folyamat a fal pórusaiban zajlik le, és tartós védelmet biztosít. Például, egyes szilikon alapú szigetelőkrémek szilanokat tartalmaznak, amelyek a falban lévő szilícium-dioxiddal reagálva hoznak létre hidrofób réteget. Ez olyan, mintha a cső belső falát vonnánk be egy vízlepergető bevonattal.
- Vízlepergető hatás:
Sok szigetelőkrém nem csak eltömíti a kapillárisokat, hanem vízlepergető (hidrofób) tulajdonságokkal is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a kezelt felület taszítja a vizet, így az nem tud behatolni a falba. A hidrofób réteg képződése tovább erősíti a vízszigetelő hatást.
- Tartósság:
A szigetelőkrémek tartóssága függ a termék típusától, a fal anyagától és a környezeti feltételektől. Egyes termékek több évtizedig is védelmet nyújthatnak. A kémiai reakcióval működő szigetelőkrémek általában tartósabbak, mivel az új anyagok a fal szerkezetének részévé válnak.
Összefoglalva: A szigetelőkrémek behatolnak a falba, ahol fizikai eltömítéssel vagy kémiai reakcióval megakadályozzák a víz kapilláris felszívódását. Emellett gyakran vízlepergető hatást is kifejtenek, ami tovább növeli a védelem hatékonyságát. A tartósság a termék típusától és a körülményektől függ, de a jó minőségű szigetelőkrémek hosszú távú megoldást jelentenek a nedvesség problémákra.
Száraz házak véglegesen!
