Utólagos vízszigetelés, falszigetelés Budapest kerületeiben:
Miért szükséges az utólagos vízszigetelés, falszigetelés és a nedvesség diagnosztika?
Utólagos falszigetelésre, vízszigetelésre akkor van szükség, ha vizesednek a falak. A
salétromos, penészes fal, a málló vakolat nem szép látvány, a dohos levegő egészségügyi
panaszok megjelenéséhez is vezethet, míg a házba betörő talajvíz vagy árvíz komoly anyagi
károkat is okozhat. Ha az ingatlan nem úgy épült, hogy víz ellen megfelelően szigetelve
legyen, vagy a szigetelés elöregedett, a hiányzó, vagy rosszul működő vízszigetelést utólag
pótolni kell.
A fal vizesedését sokféle tényező okozhatja, ezek némelyike bárhol előfordulhat, így elég
sokan találkoztunk már ezzel a problémával valamilyen formában. A vizesedés okai például a
következők lehetnek:
– Talajvíz, belvíz.
A talajvíz a talajban, a vízzáró réteg fölött természetes módon előforduló víz, ennek szintje a
helyi földrajzi viszonyoktól függ. Ha bőséges csapadék, vagy egyéb ok miatt megnövekszik a
talajvíz mennyisége, a terepszint fölé emelkedik, belvíz alakul ki, amely nagy károkat
okozhat. Azonban normál szintű talajvíz is átnedvesítheti a falat, a fal belsejében lévő
kapillárisokon keresztül, akár több méteres magasságig. A talajvízben lévő oldott sók
beszivárognak a falba, majd a párolgás helyén hátramaradnak. A sótartalom növekedésével
megindul a kristályosodás és látható lesz a kristályosodás eredménye a festék, a vakolat, majd
beavatkozás hiányában a falat alkotó építőanyag felszínének a mállása. A köznyelv ezt nevezi
salétromosodásnak.
– Rendszeres eső, vihar, csapadék által okozott villámárvíz. Ha nem élünk olyan térségben,
amelyet a természetes vizek miatt árvíz fenyegetne, akkor is találkozhattunk már, főleg az
utóbbi időben, a házak között hömpölygő, akár térdig vagy még feljebb érő vízzel. Ez a
klímaváltozás miatt kialakult jelenség, a villámárvíz a városok utcáit is egyre gyakrabban önti
el. De egy rosszul, vagy egyáltalán nem szigetelt fal esetében akár a rendszeres eső is okozhat
zavaró vizesedést.
– Kémény, lyukas ereszcsatorna, rossz állapotú nyílászárók. A víz egyéb utakon is bejuthat a
házba. A nem megfelelően kialakított kémény járatán keresztül az esővíz leszivároghat a
falakba. A rosszul működő kályha, a vizes tüzelő szintén okozhat falnedvesedést az által,
hogy a kéményben kondenzálódik a füstgáz egy része.
A rosszul illeszkedő, vagy kilyukadt ereszcsatorna miatt akár métereken keresztül folyhat a
falon. Az elöregedett nyílászárók rossz tömítései, vagy korhadó keretei szintén átengedhetik a
vizet.
– Szivárgó, lyukas vízvezetékek, csőtörés. Míg egy csőtörés általában elég látványos,
előfordulhat, hogy egy vízvezeték már régebb óta szivárog, mire rájövünk, hogy ez okozza a
problémát. Néha a lyuk a csövön olyan apró, hogy a víz nagyon lassan távozik rajta, így
először csak egy kisebb vizes foltot lehet észrevenni, ami azonban idővel egyre nagyobbá
válik. A hosszabb ideig vizes falon pedig megjelenhet a penész.
– Párás levegő, rosszul fűtött ingatlan. Párás levegőt okozhat akár főzés, zuhanyzás, vagy az
ingatlan rossz szellőzése is. Segíthet a helyzeten a rendszeres szellőztetés, vagy páramentesítő
használata. A nem megfelelő fűtés is okozhat problémát, a hidegebb levegő kevesebb párát
tud megkötni. Érdemes a hőmérsékletet magasabban és azonos hőfokon tartani. Ezekben az
esetekben pára csapódhat ki a falakra, aminek a következménye szintén penészesedés lehet.
– Árvíz. Aki olyan helyen lakik, amit rendszeresen fenyeget, vagy akár el is önt az árvíz,
annak feltétlenül gondolnia kell arra, hogy a háza, lakása a víz ellen megfelelően védve
legyen. Ennek elsődleges módja az, hogy az ingatlan a víztől megfelelő távolságban épüljön,
illetve állandó, vagy ideiglenes gáttal lehetőleg védve legyen. Ha az árvíz mégis eléri az
ingatlant, a víz ellen szigetelt fal segíthet minimalizálni a károkat.
Bármi váltja is ki, a fal nedvesedését mindenképpen meg kell szüntetni.
A vizesedés és a vízszigetelési technológiák változatos módja miatt azonban szükséges
nedvesség diagnosztikai szakember véleménye a kialakítandó vízszigetelés technológiájának
meghatározására. Meg kell állapítani azt, hogy valójában mi ellen védekezünk. A víz útja
honnan-hová vezet?
Nem mindegy, hogy a víz vízszintesen jut el a problémás helyig, vagy függőleges az útja.
Más a védekezési mód.
Meg kell határozni azt, hogy mennyi víz ellen szükséges védekezni és ha sok a víz,
kialakulhat-e víznyomás?
Ez nem laikusoknak való foglalatosság, mivel az utólagos vízszigetelés az épület legdrágább
része.
A vízszigetelésre valóban ráillik: Csak egyszer kell megcsinálni, de akkor jól!
Nagy Károly
